A Batthyány-birtok mai kastélyának helyén a XVIII. században vadászkastély állt, amelyet 1805 és 1807 között klasszicista stílusban átépítettek. A klasszicista stílus számos jellegzetes eleme megtalálható az épületen: dór oszlopok, plaszterek, nagyméretű timpanon, széles lépcsősor, rozetták, és mélyített falmezők.
Montenuovo Nándor 1921-ben végeztetett belső átalakításokat, amikor jelentősen modernizálta az épületet. Ettől az évtől kezdve 1944-ig a hercegi család életvitelszerűen élt a németbólyi kastélyban.
Az építmény külsejében egyszerű, de belső berendezése annál nagyobb értéket képviselt a korábbi évszázadokban. A II. világháború végéig a leírások szerint gazdag, fényűző bútorokkal, fegyver- és trófeagyűjteménnyel volt berendezve a kastély. A bútorok I. Napóleon palotájából származtak, felesége, Mária-Lujza révén, aki Napóleon halála után férjhez ment Neipperg-Montenuovo Ádám Adalbert grófhoz. Házasságukból született 1821-ben Montenuovo Vilmos Albert, aki feleségül vette Batthyány Júliát. Így kerültek a bólyi kastélyba a Montenuovo családból Mária-Lujza Napóleontól kapott empire bútorai, amelyekből néhány darabot ma a szekszárdi múzeumban őriznek. A kastély berendezését a II. világháború végén az átvonuló katonaság részben elpusztította vagy súlyosan megrongálta, a könyveket és a bútorokat pedig elszállította.
A kastélyban jelenleg A Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona működik.
Csak a hozzá tartozó 11 hektáros Kastélypark látogatható, amely természetvédelmi terület. A kastélypark bővelkedik természeti értékekben, megtalálható itt többek között a kocsányos tölgy, a fehér nyárfa, a platán, és a tulipánfa.
A mauzóleum építését Montenuovo Vilmos felesége, Batthyány Julianna grófnő rendelte el 1879-ben. A neoromán – neogót stílusú épület művészi kiképzésével a maga nemében országos viszonylatban is párját ritkítja.
A település szélén, temetőjének közvetlen szomszédságában, a Bólyból Mohács felé vezető országút jobb oldalán magasodik a jellegzetes formájú épület.
A mauzóleum épületébe egy nyolc fokból álló széles lépcsősor vezet. A bejárati ajtó két oldalán négy-négy oszlop áll mélyvörös illetve hófehér márványból. Az oszlopok egy-egy reliefcsoportot tartanak. A bejárati kapu bélletíveit, az ablakkereteket, a vízköpőket, a falakat díszítő kultikus formákat puhább homokkőből faragták.
Az épület belsejében, a bejárattal szemben látható a szentély, közepén a vörös márványból készült oltár. Mögötte az apszis falán hatalmas fakereszt, rajta ember nagyságú faragott Krisztus-test, amely Bach Márton németbólyi fafaragó-művész munkáját dicséri. Az előtérben egyetlen gránitoszlop tartja a kórust, a karzatot, és a kupolát.
Az épület falaiban kialakított, vörös márvány táblával lezárt sírhelyekben a Montenuovo család következő tagjai nyugszanak: bal oldalról Wilhelm Albrecht von Montenuovo, felesége Batthyány Julianna, és három kiskorában meghalt lánygyermek. A jobb oldalon Alfred von Montenuovo, felesége Kinsky Franziska, és Montenuovo Nándor.
A mauzóleum történetének legnagyobb és legátfogóbb renoválására 2005-ben került sor. Bóly Város Önkormányzata az Európai Unió SAPARD-programja keretében nyert el egy nagyobb összeget, amelynek segítségével megtörtént a mauzóleum eredetei állapotának helyreállítása.
A mauzóleum nagy terme ma a település ravatalozójaként működik.
Bejelentkezés alapján látogatható.
Tel.: 69/368-691
20/980-7523
A kiállítás az 1752-ben épült egykori Batthyány uradalom magtárában nyílt 2001. március 15-én. Az épület földszintjén a városi könyvtár, emeletén a helytörténeti és néprajzi bemutató látogatható.
Bóly és vidékének korai történetét a neolit kortól a honfoglalásig régészeti leletek illusztrálják. A helységet megnevező első írott emlék bemutatása után, a XVIII. Század elejétől 1946-ig, a lakosságcsere időszakáig kaphatunk képet az uradalom és népe korabeli életéről és személyes történelméről.
A Batthyány-uradalom gazdag levéltári anyaga mellett a helyi katolikus egyesület életéről és az egyházközség múltjáról, valamint a felvidéki református magyarok hasonlóan gazdag közösségi életről számos dokumentumot és fényképet láthatunk.
Ezt követően a helyi céhes-, majd társulati keretek között működött kézművesek: asztalos-, esztergályos-, kézihurkoló (pacskeros)-, kékfestő- és mézeskalácsos-műhelyek válogatott eszközanyagáttekinthetik meg az érdeklődők.
A helybeli német iparos és földműves lakosság viseletét a századelőtől az 1940-es évekig, hétköznapi és ünnepi viseletbe öltöztetett bábuk illusztrálják.
Két szobaenteriőr a bólyi katolikus németek és a felvidéki református magyarok válogatott bútoranyagával idézi fel az 1920-as évek jobbmódú parasztpolgári lakosságának életmódját. A felvidékiek gazdag szőtteskultúrájáról asztalneműk és viseleti darabok vallanak.
A tárlat végén az 1956-os forradalom és szabadságharc bólyi eseményeinek emlékeit láthatják az érdeklődők.
A kiállítást a városról megjelent válogatott könyvészeti anyag és a helybeli jelentősebb műemlékek fényképes bemutatója zárja.
Tel: 69/868-305
Nyitva tartás:
kedd 10-12-ig, 13-18-ig
szerda-péntek 13-18-ig
szombat 14-17-ig
Bólytól 1,5 km-re, Békáspusztán a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, festői környezetben helyezkedik el a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás.
Bejelentkezés alapján látogatható.
Tel.: 20/514-3803, 20/4112-655
A História Hall falfestmény együttes alkotója König Róbert (1951-2014) Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikusművész. Családjának egyik ága Bólyból származott, s a gyermekkorában megismert archaikus kultúra haláláig meghatározó élményt jelent számára. Ennek a kultúrának megidézése, feldolgozása és átértékelése művészi munkásságának szerves része.
A História-hall falfelületei a terem ajtó és ablaktömegeinek megszakításával, de mégis egybefüggő festménykompozícióként értelmezhetők, így a látogatónak folyamatos vizuális élményben lehet része.
A terembe lépve, az óramutató járásának megfelelően, kronológiai sorrendben következnek a historikus – apokrif és valós – visszaidézések, a művész szabad megfogalmazásában.
Maga a falfestmény együttes 12 fő egységből áll, amelyek sorrendben a következők:
I. PFINGSTENREIDE
II. MÁRIAGYÜD
III. VENDELINI
IV. EMMAUSZ
V. A SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRA VILÁGA
VI. A FÖLDMŰVELŐK ÉLETE
VII. A TELEPÜLÉSRE JELLEMZŐ IPAROSSÁG
VIII. KÉZMŰVES IPAROSOK
IX. KÉZMŰVES IPAROSOK
X. NAGYGAZDA HÁZÁNAK OROMZATA
XI. KARÁCSONYI KONCERT
XII. ULMER SCHACHTEL
A 12. jelenet után a látogató visszaér Bóly látképéhez és gondolatban fejet hajthat mindazok előtt, akik ittlétükkel gyarapítottták és a jelenben továbbra is gyarapítják ezt az egyedi hangulatú, baranyai kisvárost; a mindig megújuló és állandóan változó régi-mai Bólyt.
Bejelentkezés alapján látogatható. Tel.: 06-69-868-230
